2016-11-27

Madárkás mézeskalács szív

A rendszeres blogolás, mint olyan, rendkívűl nagy szorgalmat igényel...

Azt hiszem be is láthatjuk, végérvényesen, hogy nekem nem is megy ez a fajta folytonosság. Szóval a továbbiakban nem köteleződöm el, nem ígérek, hisz ki tudja, mi lesz. :)

Sokszor nekiálltam, vannak megkezdett posztok, általában se füle-se farka mindegyiknek, borzalom...

Most hétvégén volt egy kis időm, no meg kedvem, és arra gondoltam összedobok egy kis decoupage jellegű posztot. Valami nagyon egyszerűt szerettem volna, de mire észbe kaptam, előkerült a finomvonalas repesztő és ez tudjuk mit jelent!

Lássuk az alapanyagokat:



-fa szívecske
-aranyos madárkás szalvéta
-Finomvonalas repesztő
-Oldószeres lakk
-Alkoholos higító (ecsetkimosáshoz a lakkozás után)
-Fehér matt akrilfesték
-további matt akrilfestékek a szalvétánkkal harmonizáló színben
-Lazúr gél (gesztenye)
-Antikoló paszta (umbra)
-Kontúrozó festék (fehér)
-PVA vagy iskolai fehér ragasztó

Kezdésnek kiválasztjuk a szívecskénk világosabb oldalát, ez lesz, amire dolgozni fogunk. Kb felskiccelünk egy szívecskét, amibe majd a szalvétakép kerül. Mézeskalács szívek lebegtek lelki szemeim előtt szombaton, be is kevertem egy adagot addigra, aztán arra gondoltam, hogy kellene valami maradandót is alkotni a témában, szóval ezt próbáltam megvalósítani.


A szalvétából óvatosan tépkedjük ki a felhasználni kívánt mintát, passzintsuk a felrajzolt helyre, aztán fessük át fehérre két-három rétegben a felrajzolt motívumot.


A szalvéta legfelső rétegét leválasztjuk és felragasztjuk. (Kövezzetek meg, de én a sűrű fehér PVA-val szeretek dekupázsolni...)


A madárkák száradása után kikevertem egy halványkék színt, amivel nagyjából körbekentem őket, majd itt-ott egy kicsit belemaszatoltam a szalvétába, míg végül így nézett ki:


Következett a finomvonalas repesztő első fázisa. Namármost, aki tapasztalt dekupázsos, tudja, hogy egész eddig a kezünkben lehetett a hajszárító és a rétegek között rá-ráfújhattunk a készülő műre. Nos, ez az a pont, mikor letesszük. A finomvonalas repesztő első fázisára semmiképp nem szabad rászárítani. Megvárjuk míg szépen magától átlátszóvá szárad.


Mikor ez megtörtént jöhet a második fázis, amit ismét gyorsíthatunk a hajszárítóval. Aztán hagyjuk egy kicsit hűlni és az antikoló pasztával kiemeljük a repedéseket.



Mielőtt lelakkoztam volna a képet, átkentem lazúrral mindkét oldalt és száradás után visszacsiszatoltam picit az éleket meg itt-ott a felületet is. Miután megszáradt a madárkákon a lakk, nekiálltam a kontúrozónak...aztán jött a baki....




Maradjunk annyiban, hogy a kontúrozó terülésével volt egy kis bajom, ezért úgy döntötttem, egy kis cikkadás után visszaszedem. Igen ám, de a fa szívecske ezt nem annyira díjazta és visszajött vele a lazúr réteg is...Szóval a fa valamilyen módon kezelt...Hmm...Hát jó...

Majdnem elkeseredtem, aztán összekapartam magam és lelazúroztam újra a foltokat, majd előkaptam a szikémet egy kis koptatásra.
A végredemény nekem tetszik, annak ellenére, hogy nagyon nem így terveztem, de ítéljétek meg Ti is! :)




További szép napot Nektek!
Megyek, megsütöm a mézest! ;)

Anita










2014-12-13

Iszonyat...

...gyorsan hozok nektek most egy DIY-t!

Hogy miért? Mert mindjárt itt a Karácsony, és ha valami olyat szeretnétek adni, ami belefér egy kb. 6x6 cm-es dobozkába, arra tudom a megoldást!

És nem is kell hozzá sok minden!

Lássuk!


Szükségünk lesz:
-valami vastagabb papírlap (nekem műszaki rajzlapom volt)
-szalvéta
-olló
-vonalzó
-ceruza
-kétoldalú ragasztó
-folpack
-sütőpapír
-nagyobb papírfelület amin dolgozni tudunk
-vasaló
-vízbázisú lakk
-ecset




1. Nagy kínok közepette kiválasztunk a millió szalvétánkból egyet, amivel dolgozni szeretnénk. Megcsodáljuk. Egy negyedet a hajtások mentén levágunk.



2. Leválasztjuk a szalvéta felső rétegét és összerakjuk a szendvicsünket...



...az extra lap, amin dolgozunk, van legalul, arra jön a (műszaki) rajzlap, majd egy réteg folpack, a szalvétánk felső rétege, majd a sütőpapír darab. Most pedig...Vasaljunk rá! :D

Tényleg, nem viccelek! :) Hőfokkal nem tudok sajnos szolgálni, mert ahány ház annyi vasaló, a miénk pedig régi is, szóval nem adna hű képet. :)
Kb. 1 percig tologassuk rajta a vasalót. Figyeljünk arra, hogy az esetleg kilógó fóliát ne kenjük se a vasalóra, se az asztalra, amin dolgozunk. Minél nagyobb a védő papírfelület és a sütőpapír, annál jobb. Akár két sütőpapírlap között is dolgozhattok, ha jobban tetszik. :)





3. Így kell kinéznie, mikor elkészült. A fénytörésen látszik, mennyire odaolvadt a folpack. :)
 


4. Jöhet a lakkozás. Gyors mozdulatokkal, széles ecsettel dolgozzunk. Lakk híján vynil ragasztóval (PVA, vagy egyszerű fehér ragasztó néven is előfordul) is lekenhetjük. Ne pamacsoljuk sokáig, mert a szalvéta felső felületét nem védi semmi, ha feláztatjuk, sérülhet.
(Még melegen is kenhetjük, gyorsabban szárad, de emiatt gyorsan is kell dolgozni vele!)


A lakkozásra azért van szükség, mert a hajtogatás miatt, illetve a széleken a szalvéta visszapenderedhet. Ez ad neki egy réteg védelmet, és a szalvétán átszivárgó lakk még jobban odaköti a fóliához.

Ha valakinél felmerül a kérdés, "Minek szenvedni ennyit? Simán megkenem decoupage ragasztóval, aztán kész!", annak ajánlom figyelmébe a fenti képet. Gyűrődésmentes, tökéletes felület, amire öröm ránézni! :)  



5. Száradás után körbevágjuk, színével lefele fektetjük....



...és meghúzzuk az átlókat.

(Ismét extra lépés, simán meg lehetne hajtani az átlókat, ugye? Utána pedig élvezhetjük a két undi vonalat a doboz tetején... )



6. Az egyik sarkot behajtjuk a középpontig...



...majd az alját újra felhajtjuk, de nem teljesen a vonalig, hanem kb. 4 mm szünetet hagyva. ( Annak függvényében, hogy mennyire szorosan záródó dobozt szeretnénk, kísérletezhetünk a távolsággal. Ha kap még egy szalagot a doboz, ami összefogja az aljával, akkor lehet kicsit lazább, 5 mm is. )



7. Kihajtjuk...



 ...és megismételjük ezt mind a 4 sarokkal, mindenhol hagyva 4 mm-t a második hajtásnál.



8. Megkeressük a dobozunk tetejének 4 sarkát. Megjelöljük.



9. A képen látható módon, a pöttyökből kiindulva bejelöljük a vágások helyét...



...majd pöttyig bevágjuk a jelölt rész.



10. Az X-el jelölt helyekre (6) egy darabka két oldalú ragasztót teszünk...



...így ni!



11. Ahova a 2 ragacsot tettük, levesszük mindegyikről a védőréteget...
 (Bocsánat az undi körömért! :( )



...és felhajtjuk.



12. A szemközti oldallal ezt megismételjük.



13. A két kis lifegő rész behajtjuk...Elkezdett alakulni a forma. :)



14. A ragacs védőrétegét NEM levéve...



...a helyére hajtjuk a fület...



...miközben lefogjuk az ujjunkkal a doboz szélét, a kis háromszöget visszahajtva lehámozzuk a védőtapaszt, és a helyére simítjuk
Másik oldalon ismételjük. :)




15. Tadaaam! Kész a dobozunk teteje. :)


A technika hátránya talán abban van, hogy ha 4 dobozkát szeretnénk gyártani egy szalvétából, a mintánk átlósan fog futni. De ezen kívül nem jut más az eszembe! :)

A dobozka alját szívünk vágya szerinti színű papírból, vagy akár ugyanígy is elkészíthetjük. A változás csak annyi, hogy a második felhajtásnál nem hagyjuk el a 4 mm-t, hanem teljesen felhajtjuk az átlóig.

Sajnos sem a folpackos technika, sem a dobozka hajtogatás nem az én agyszüleményem, csak egy picit hozzátettem. :)


Sok sikert az elkészítéshez!

Szívesen látom a Ti verzióitokat!


Üdv,

Pancsi


2014-04-29

Sorozatfüggőség

Sziasztok Kedves Mindenkik! :)

Remélem kellemes Húsvétot tudhattok magatok mögött! :) Nálunk szokás szerint szűk családi körben folytak az ünnepnapok, bár ez alaphangon is 12 főt jelent. :))
Tojásvadászat már nem volt, abból kinőttek, sőt, egyesek már csokit sem igényeltek idén...*zaklatott sóhaj*

A bejegyzés címére áttérve, biztos tapasztaltátok már Ti is, hogy vannak időszakok, mikor nagyobb igényetek van sorozatnézésre. Nahh, nálam ez az elmúlt kb. 2 hét erről szólt.
Ennek részben az is az oka, hogy nem tudok csöndben alkotni. Van, hogy YouTube-on összedobok egy playlist-et és azt nyomom végig míg valamit matatok, de az a ritkább. Az esetek 90%-ban sorozatot/filmet nézek/hallgatok. Kezdem kiütést kapni a Büszkeség és Balítélettől (1995) és a Harry Potter szériától ezért most a sorozatok felé fordultam.
Vannak azok, amiket hétről hétre követek (Bones, Supernatural), és van pár nagy port kavart régebbi vagy frissen indult sorozat is, ami elsőre felkeltette az érdeklődésemet, aztán sajnos a dolog érdektelenségbe fulladt...
Biztosan sokan szeretitek a Game of Thrones-t is, de ezzel nekem meggyűlt a bajom. Hogy miért? Mert rendesen felhúztam rajta magam. :D A harmadik évad második felétől be kell majd pótolnom, de még várom a megfelelő pillanatot. :))

Nektek eredetileg egy kis tutorial-lal szerettem volna készülni, de Húsvét elmúltával nem volt képem ismét tojásos dolgot mutatni ( a hímes tojglis kitűző lett volna a porondon ). Aztán gondolkodóba estem, mivel is lehetne ezt az amúgy egyszerű technikát bemutatni hogy még a sorozatimádatommal is összekössem... Mondanom sem kell, rosszul választottam...:D
A tojáson szabad kezes minta volt, aminek igazából mindegy volt, hogy sikerül. Viszont ha az ember lánya egy konkrét mintát választ egy konkrét jelentéssel, akkor nem árt, ha felköti a gatyuszt...

Nem tudom, hogy lesz-e értelme ennek a képsorozatnak, mert biztosan sokaknak nem lesz kedvük vele pepecselni, vagy feleslegesnek ítélik a befektetett munkát, vagy tudnak jobb megvalósítási módot is...Meg kell mondjam őszintén, az utóbbit nem kétlem. :D
Megoldhattam volna egyszerű képtranszferrel is, amihez, valljuk be, nem kell nagy tehetség... vagy fel is festhettem volna és slussz...De elismerem, igen, szeretek szenvedni...

Lássuk mit hoztam össze, egyelőre csak képekben, minimális megjegyzésekkel. Ha valakinek netán lesz kérdése, nyugodtan kommenteljen! :)

















Éééés mehet is a sütőbe...
 



Minél puhább a gyurma, annál könnyebb belekenni a mélyedésekbe.

A lehető legtöbb felesleget késsel/szikével leszedjük. További tisztítás acetonos fülpickával, nagyon óvatosan.

A második sütés és hűlés után nedves, finomszemcsés smirglivel (nekem 1200as volt), eltávolítjuk az elszíneződéseket (ejjnye de kényes a fehér gyurma), popsitörlővel áttöröljük, lakkozzuk.


Nem lett tökéletes, de nekem tetszik!~ Viszont 5,5-ös átmérővel nem tudom be merjem-e vállalni, mint medál, vagy kitűző legyen belőle...Hmm, ez még a jövő zenéje. :)

Várom az észrevételeiteket! :)

Pancsi



2014-04-18

Tojgliőrület Vol.2

Nos, egy tízes skálán mennyire van tele a hócipőtök a tojásaimmal? :D

Sajnálom, el kell viselnetek, itt a szezonja! :))

Sikerült ma elcsalnom az én kis Mazsoláimat -Nővérem gyerkőcei- hozzám egy kis ügyködésre.Nagy középsulisok már, és sosincs idejük, de elkezdődött a tavaszi szünet és lecsaptam a kínálkozó lehetőségre. ;)

Mutatom, milyen szépek születtek, szép baris tartókkal!


Réka extra puha barija, Pityus állítólagos kecskéje, az én mintabarim, Ildi báránykája

Ildi tojglijai:


(Szerintem olyan keleties hatású, nagyon odavagyok egy ilyenért most.)




Réka tojglijai:

(Nem szeretem a rózsaszínt, de ez valamiért nagyon tetszik.)





Ugye de szépek? Én olyan, de olyan büszke vagyok Rájuk! :)) <3


Jó húsvéti készülődést Mindenkinek! :)


Pancsi